Szögezzük le rögtön az elején: nem szeretem a sütőtököt. Pontosabban nem szerettem a sütőtököt. Legalábbis úgy, ahogy minden normális ember szereti: ahogy szeletekre vágva, megbarnulva, lágyan és omlatagon előjön a sütőből. (Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa,... József Attila)
Mióta kipróbáltam sósan-fokhagymásan, kockákra szelve, olívaolajjal sütőben összepárolva köretnek hús mellé, azóta szeretem a sütőtököt. (Kösz, Dia!)
Ezt az étket azoknak ajánlom, akik nem szeretik a sütőtököt. Legalábbis eddig nem szerették.
rakott sütőtök
2 kisebb padlizsán
1 kis sütőtök
fél kg darált hús
2 közepes hagyma
1 fej fokhagyma
2 marék rizs
1 nagy paradicsom vagy 1 kicsi sűrített paradicsomkonzerv
7 dl tejföl
1 tojás
só
olaj
A padlizsánt vastag karikákra vágtam, betakartam vele a sütőtál alját, megsóztam, megöntöztem (olíva)olajjal, a maradékot fölkockáztam. A sütőtököt meghámoztam, a vékony „nyelét” vastagon fölkarikáztam, a gömbölyű, magos "kobakját" kimagoztam, kis kockára vágtam.
A hagymákat apróra vágva olajon, sóval üvegesre pároltam, hozzáadtam a fokhagyma apróra darabolt felét, a darált húst, kicsit összeforgattam. Közben a rizst félkészre főztem (lustábbaknak ajánlom az előfőzött variációt),hozzáadtam a masszához, hozzákevertem a kockára vágott padlizsánt és sütőtököt, a meghámozott, apróra darabolt paradicsomot (vagy konzervet). Ezen a ponton tovább fűszerezhető ízlés szerint, kakukkfűvel, petrezselyem- vagy zellerlevéllel, ki mivel szereti a darált húst.
Az egész masszát rárétegeztem a padlizsánkarikákra, betakartam a sütőtökkarikákkal, mindegyikre rászeltem egy fél gerezd fokhagymát, sóztam, olajoztam, majd leöntöttem a tejföllel, amibe előzőleg belekevertem a tojást (ez helyettesíthető besamellel, már akinek a párja megeszi…), és mehet a sütőbe, közepes lángra, ahol addig marad, míg a teteje el nem pirul kicsit. Akkor fogyasztható. Meg másnap is.
Meg utána, meg még azután is, mert a sütőtök megunhatatlan. És amikor már teljesen besárgultunk a sok karotintól, akkor vegyünk elő egy jó fajta vörösbort, töltsünk egy pohárkával, és kedvenc verseink társaságában kortyolgassuk a nemes nedűt.
József Attila: Ősz
Tar ágak-bogak rácsai között
kaparásznak az őszi ködök,
a vaskorláton hunyorog a dér.
Fáradtság üli a teherkocsit,
de szuszogó mozdonyról álmodik
a vakvágányon, amint hazatér.
Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb
tollászkodik és hosszan elborong.
A kövön nyirkos tapadás pezseg.
Batyuba szedte rongyait a nyár,
a pirosító kedvü oda már,
oly váratlanul, ahogy érkezett.
Ki figyelte meg, hogy, mig dolgozik,
a gyár körül az ősz ólálkodik,
hogy nyála már a téglákra csorog?
Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell,
de nem hittem, hogy itt van, ily közel,
hogy szemembe néz s fülembe morog.
Tar ágak-bogak rácsai között
kaparásznak az őszi ködök,
a vaskorláton hunyorog a dér.
Fáradtság üli a teherkocsit,
de szuszogó mozdonyról álmodik
a vakvágányon, amint hazatér.
Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb
tollászkodik és hosszan elborong.
A kövön nyirkos tapadás pezseg.
Batyuba szedte rongyait a nyár,
a pirosító kedvü oda már,
oly váratlanul, ahogy érkezett.
Ki figyelte meg, hogy, mig dolgozik,
a gyár körül az ősz ólálkodik,
hogy nyála már a téglákra csorog?
Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell,
de nem hittem, hogy itt van, ily közel,
hogy szemembe néz s fülembe morog.
